(Diéta alatt egy tudatosan felépített étrendet értünk, aminek nem csak a fogyás, de a szintentartás, vagy a tömeg növelése is lehet célja)
Nagyvonalakban kétféle működő módszer létezik, a kötött és a rugalmas diéta. Leginkább a mentális felépítésünk határozza meg, milyen irányba húzunk. Ha szeretjük a pontos keretek közé szorított precíz megoldásokat akkor a kötött diétákat fogjuk preferálni, ahogy ezek is az elterjettebbek a gyúrós közösségben, és ezek köré épült rengeteg bro science amik elvitték egy hibás irányba a dolgokat.
Aki benne van a fitnesz iparban egy ideje annak ismerősek ezek a frázisok: „Enni KELL 3 óránként, ha nem, leesnek az izmaid!“ „Be KELL vinni napi xy gramm fehérjét, yx gramm szénhidrátot, és xv gramm zsírt, ha nem, leesnek az izmaid.“ „Edzés után MUSZÁJ inni turmixot és egy órán belül enni, ha nem...„ tudjátok úgy is mi lesz. Persze az itt felsoroltak egyrészt ostobaságok, de elterjedtek és rengetegen komolyan hisznek még ezekben a dolgokban.
Komolyra fordítva a szót, természetesen a kötött diéták remekül működnek, pontosan időre, az előre grammra meghatározott mennyiséget elfogyasztjuk, és a célunknak megfelelően fog változni a test összetételünk. Pontosan ugyanez ami kevésbé életszerűvé teszi őket. Diétában abszolút kezdők belevágnak, majd mivel egy ilyen rendszer hatalmas elszántságot, és akaraterőt igényel, nem tudják tartani, és többnyire abbahagyják. Aztán magukban csalódnak, holott a módszer nem volt az ő szintjüknek megfelelő. Ahogy egy Brett Gibbs edzéstervét se szabad kezdőként megpróbálnod, úgy egy profi testépítő diétáját sem, hiszen az az ő szintje.
Mit kell hát tenni?
Ki kell alakítsunk egy szokásrendszert, aki keretbe foglalhatja étkezési szokásainkat és így tudjuk kontollálni a céljainknak megfelelően. Egyesével, kövenként építünk fel egy várat, így ismerni fogjuk minden részletét, nem pedig valaki máséba próbálunk beköltözni, ott valami biztos másképp lesz, és nem lesz otthonos. Mindezek előtt a poszthoz tartozó kép rengeteget elárul arről a fontossági sorrendről amit ha elvesznénk a komolyabb részek részleteiben, mindig érdemes megnézni.
A legfontosabb az elköteleződés ez az alapja mindennek, egy valós döntés, hogy ezt szeretnénk, és nem baj ha néha nem úgy alakul az irány mindig megvan. Ezek után jön az energia egyensúly, amiről már korábbi posztban esett szó. Az, hogy a szintentartó kalória tartományunk alatt vagy felett eszünk határozza meg mindenkor, hogy gyarapodunk vagy csökkentjük a testsúlyunkat. Az pedig, hogy „tisztán“ csirkerizs-brokkolival próbálunk meg fogyni, vagy sajtburgerrel, teljesen mindegy, ha a kalória deficitet fenntartjuk.
Csak eztán jönnek a makrók. Szénhidrát, fehérje, és zsír. Innen már valójában, nem a szükséges dolgok jönnek hanem az optimalizálás. A makrok az optimalizálás alapjai, ezekről később lesz még szó.
Majd a mikro tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok stb. Jó részük már a kajával bekerül.
Az időzítés pedig kezd a jelentéktelen kategóriába csúszni, optimalizálni lehet vele néhány dolgot, de igazi jelentőssége nincs.
A jelentéktelen kategória pedig a tápkieg. A fehérje finom, a pörgető felpörget, de hosszútávon nem okoz változást jelenlétük, vagy hiányuk, csupán kényelmi szinten.
Hogyan kezdjük?
Kezdetnek olvassuk el a termékek hátán a tápanyag táblázatot, kezdjük el tudatosítani magunkban mit, és mennyit eszünk. Tegyük ezt szokássá.
Utána jegyezzük is fel, hogy egy nap mit és mennyit ettünk, praktikusan a telefonba, vagy ahova kényelmes. Nem kell változtatni semmin, ezt már önmagában kontollálni fogja a fogyasztásunkat. Fontos, hogy saját magunknak ne hazudjunk, itt nincs bírálat, csak megfigyeljük a saját szokásaikat kicsit tudatosabban. Tegyük ezt is szokássá.
Ezután, amikor magunknak főzünk, mérjük meg az adagunkat, csak hogy tudjuk mi mennyi. Ha ezt is szokássá tesszük, már jó közelítéssel tudjuk majd szemre is egy étteremben mennyi kaját kaptunk.
Ezután elkezdhetjük figyelni, valójában a ételeink miből állnak, elkezdhetjük követni, mennyi kalóriát, mennyi fehérjét, mennyi szénhidrátot, és mennyi zsír fogyasztunk.
Még mindig nem változtattunk semmin, csak megfigyelünk.
Ez 2-4 hétig biztosan eltart, ez idő alatt érdemes heti 3-7 alkalommal mérni a súlyunkat, és átlagot nézni, hogy tudjuk épp stagnál, nő vagy csökken-e a testsúlyunk.
Legyen ez az alap, sajátítsuk ezeket el és tegyük a mindennapjaink részévé.
A komolyabb szakmaibb résszel pénteken jövök.
Addigis, ha kérdésetek van ne tartsátok magatokban! Jöhetnek akár kommentben, akár üzenetben, vagy emailben.